10/2006. (II. 3.) FVM rendelet
A legújabb törvénymódosítás eredményeképpen alakulnak a borrégiók. Három alföldi borvidék a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági létrehozta a Duna Borrégiót. A név választás "ügyes", hiszen a híres európai folyamvölgyi borvidékekre emlékeztet: a Rhone-völgyire, a Loire -ra, a Rajna mentire. Pedig a három alföldi borvidék közül csak a Hajós-Bajai található a Duna völgyében, az is síkságon. A Duna Borrégió mindenesetre megalakult, a miniszter aláírta a rendletet, a név így használható, immár minőségi borokra is. Az, hogy a jól csengő név használatánál mélyebb megfontolások vannak-e a régióvá alakulás mögött, egyelőre nem látszik tisztán. Az európai gyakorlat szerint a borrégiók nevének egyeznie vagy utalnia kell a földrajzi, közigazgatási régióra, ahol a bortermő vidék található. A Duna Borrégiót megalakító három borvidék a Dél-Alföldi, illetve Észak-Alföldi régióban van. A borrégió nevéből azonban inkább a Dunántúlra asszociálhat a fogyasztó.
forrás: www.fvm.hu
10/2006. (II. 3.) FVM rendelet
a Duna Borvidéki Régió szabályzatáról
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2. §-ának 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1)A Duna Borvidéki Régió (a továbbiakban: Duna Borrégió) a Csongrádi borvidékből, a Hajós-Bajai borvidékből, valamint a Kunsági borvidékből áll.
(2) A Duna Borrégió a Dunától keletre helyezkedik el, nyugati határa a fővárostól a déli országhatárig a Duna folyó. Magában foglalja a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékek településeinek szőlő termőhelyi kataszterében I. és II. osztályba sorolt területeit, a Duna Borrégió területén működő hegyközségeknél vezetett ültetvénykataszterben nyilvántartott szőlőültetvényeit és pincészeteit.
A borrégió feladatai
2. § A Duna Borrégió a következő feladatokat látja el:
a) a borrégió szőlőtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása;
b) a borrégiót alkotó borvidékek, körzetek bortermelési hagyományaira építve védett eredetű borok piacra juttatása;
c) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (a továbbiakban: m.t. minőségi borok) termelésének szabályozása;
d) a marketing tevékenység egységesítése;
e) a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása;
f) a borászati fejlesztés teendőinek meghatározása;
g) a borrégió képviselete;
h) a belföld piacokon, az Európai Unió közös piacán, valamint harmadik országok piacain a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése;
i) a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a borrégió egységes arculatának megteremtése;
j) a borrégió borvizsgáló bizottságának létrehozása;
k) kapcsolat tartása a borrégió területén lévő megyei önkormányzatokkal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalaival, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségeivel, a jövedéki ügyekben eljáró hatósággal;
l) a Bács-Kiskun megyével kialakított együttműködés keretében a Duna Borrégió képviselete az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésében.
A borrégió szervezete
3. § A Duna Borrégió a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 32. §-a szerinti társulási megállapodás szerint működik.
Fajtahasználat
4. § (1) A Duna Borrégió területén a szőlőkataszter I. és II. osztályba sorolt területein lévő ültetvényeken, az alábbi szőlőfajtákból állítható elő meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, amennyiben azok Bács-Kiskun, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest megyékben ajánlott vagy engedélyezett kategóriába tartoznak:
a) fehérborszőlő fajták: arany sárfehér, chardonnay, csabagyöngye, cserszegi fűszeres, ezerjó, Irsai Olivér, karát, királyleányka, kövidinka, leányka, Müller Thurgau (rizlingszilváni), nektár, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, rajnai rizling, savignon blanc, szürkebarát, tramini, zefír, zöld veltelíni;
b) vörösborszőlő fajták: blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, hamburgi muskotály, merlot, pinot noir, portugieser (kékoportó) zweigelt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott borszőlőfajták esetén önállóan a fajta nevét, több fajta felhasználása esetén a küvé megnevezést kell használni.
(3) A fajtahasználat módosítására a hegyközségi tanács kezdeményezésére a borrégió vezetőségének egyhangú döntésével van lehetőség.
Térállás és tőkeszám szabályozása
5. § Új ültetvény létesítésekor vagy szerkezetátalakítási és átállítási támogatással átalakított ültetvénynél csak a hektáronkénti 3300 vagy ennél nagyobb tőkeszámú ültetvény termése használható m.t. minőségi bor készítésére.
Hozamszabályozás
6. § Az m.t. minőségi bor a 4. §-ban felsorolt fajták legalább 15 MM° természetes eredetű cukrot tartalmazó terméséből készíthető, amennyiben a hektáronkénti hozam nem haladja meg a 100 hl seprős újbor mennyiséget.
Jelölés
7. § A Duna Borrégió területén előállított borászati terméket "Duna Borrégió" megjelöléssel, valamint a borvidék nevének feltüntetésével lehet forgalomba hozni.
Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésekor meglévő ültetvényeknél a meglévő sor és tőtávolság alkalmazható az ültetvény kivágásáig.
forrás: www.fvm.hu
