Megjelentek az EU Bizottságának borpiaci reformmal kapcsolatos tervei. Az intézkedéscsomaggal az EU célja a túltermelés visszaszorítása és ezzel párhuzamosan az európai borok magasabbra pozícionálása. A magyar termelők ellentámadásba lendültek. A borportal.hu kommentárja.

Radikális intézkedésekkel igyekeznek véget vetni a túltermelési válságnak az EU döntéselőkészítői: 5 éven belül 400 ezer hektár szőlő kivágása, a nyugdíjbavonulás támogatása, a telepítési jogok rendszerének – azaz a kvóták adás-vételének – és a krízislepárlás intézményének 2013-ig történő megszüntetése hivatott megteremteni a piaci egyensúlyt. Az európai borok piaci pozíciójának javítása érdekében a minőséget egyértelműen a földrajzi helymegjelöléshez kívánják kötni – tehát egyértelművé kívánják tenni, hogy a származási hely jelölése a magas minőség garanciája. Minden bizonnyal nagy vitát vált majd ki a cukor használatának tilalma is, ami pedig egyrészt a minőség iránti elkötelezettséget és a természetességet hivatott hangsúlyozni másrészt a termelés mennyiségének csökkentését is eredményezi.

A Klubrádió 2006. július 5-i EU Vonal című műsorában Jásdi István, a családi borászatokat tömörítő Vindependent (Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége) elnöke meglehetősen negatívan értékelte a reformterveket. Véleménye szerint a must cukorral történő javításának tilalma súlyos veszélyt jelent a magyar borászok többségére, a telepítési jogok adásvételének megszüntetése pedig éppen a legjobb – pillanatnyilag többnyire parlagon lévő – magyar szőlőtermő területek újbóli betelepítését veszélyeztetheti. Jásdi István szerint Európában és Magyarországon nem a termőterületek csökkentésével és a termelés leépítésével, hanem a marketingre fordított kiadások növelésével kellene válaszolni az újvilági borok kihívására és ez lenne a megoldás az európai túltermelési válságra is.

Ezúttal nem értünk egyet Jásdi Istvánnal. Mi is féltjük a jelenleg művelésből kivont egykori hegyvidéki területeket, egyetértünk azzal, hogy a magyar borkultúra nagy vesztesége lenne, ha ezeket nem lehetne ismét betelepíteni. Csakhogy erre a jelenlegi rendszerben sincs garancia. Ha ugyanis az EU támogatást fizet a szőlő kivágása után – márpedig most ez a helyzet (döntsd a tőkét) – akkor senki nem fog lemondani a támogatásról, annak reményében, hogy majd annál is több pénzt kap a piacon a telepítési jogért. (Ez azt jelentené, hogy a parlagterületek betelepítése extraprofitot eredményez - sajnos egyelőre nem ez a helyzet.) A mi olvasatunkban – ha jól értjük a Bizottság szándékát – a 400 ezer hektár kivágása után szabadon engednék érvényesülni a piaci folyamatokat. Azaz, bárki, bárhová telepíthetne szőlőt és nem kellene hozzá kvótát vásárolni. Ez pedig lehetőséget teremtene a kiváló fekvésű magyar parlagok betelepítésére is. Igaz, nem azonnal, csak 2013-tól, egy jelentős mértékű termőterület csökkentés után.

Márpedig a termőterület csökkentésére meglátásunk szerint Magyarországon is szükség van. A fejenkénti borfogyasztás már hosszú ideje évi 35 liter. Ha feltételezzük, hogy hosszabb távon az export valamivel meg is haladja az importot akkor sem fogy el magyar borból 4-4,5 millió hektoliternél több egy évben. A magyarországi hektáronkénti 100 hektoliterrel szemben Európában a földrajzi helymegjelölést a legtöbb apellacióban 60 –70 hektoliteres hektáronkénti maximális termeléshez kötik. (5-10.000 közötti tőkeszám mellett!) 70 hektoliterrel számolva a fenti 4,5 millió hektoliter 60-65 ezer hektáron megterem. Ma hivatalosan 90, ténylegesen 70-80 ezer hektár szőlő van Magyarországon. A termőterület csökkentésére tehát van tér, a nagy kérdés az, hogy mely régiókban és milyen ültevényeket fognak kivágni. Éppen ezért fontos a cukorfelhasználásának tilalma. Ha egyszer túltermelés van, akkor mi értelme annak, hogy a gyenge minőségű mustok javításával is növeljük a piacon lévő mennyiséget? Nem beszélve arról, hogy a legális és általános cukorfelhasználás a hamisítás táptalaja.

Cukrot talán csak 100 éve használnak a must cukortartalmának növelésére, Magyarország pedig évszázadokkal ezelőtt is büszke volt boraira, tehát jó bort termelni hazánkban cukor hozzáadása nélkül is lehet. Kizárt dolog, hogy ne lenne 60-70 ezer hektárunk, ahol megfelelően beérik a szőlő. Igaz a területek, a fajták és a borstílusok kialakítására a jelenleginél nagyobb gondot kell fordítani, de szerintünk megéri. Komoly marketingstratégiához előbb átgondolt termékfejlesztésre van szükség. Azokat a területeket pedig, melyek mustjához rendszeresen cukrot kell adni, nyugodtan vágjuk ki.

Borpiaci reformra készül az EU

Vágd ki a szőlőtőkéd! - üzeni az EU

Döntsd a tőkét!

Napirenden a kivágási támogatás