Arnold Mihály, a Magyar Borakadémia tagja, ny. pénzügyőr altábornagy

Borhamisítás kérdésének előtérbe kerülése

A Magyar borászat az Európai Unióban című konferencia jegyzete, mely 2005. március 25.-én hangzott el Budapesten a Danubius Thermal & Conference Hotel Héliában. A konferenciát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Dagent Kft. szervezte.

Arnold Mihály előadását rövid történeti áttekintéssel és a magyar borágazat jelenlegi helyzetének értékelésével kezdte. Beszélt a megváltozott piaci helyzetről, a külső és a belső konkurenciáról egyaránt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor új piaci lehetőségek is nyíltak a Távol-Keleten, valamint a volt szovjet utódállamokban, kiaknázásuk azonban csak állami támogatással és erős marketinggel lehetséges.

Ezek után Arnold Mihály a borhamisításról beszélt. Visszautalt a Horváth Csaba által említett, és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által finanszírozott kereskedelmi minták vizsgálati eredménye. Feltette a kérdést, hogy miért a HNT kezdeményezte és finanszírozta az ellenőrzést, amikor az ágazat hatósági ellenőrzése az OBI feladata a bortörvény felhatalmazása alapján, és arra a költségvetésből kell biztosítani fedezetet. Elmondta, hogy az OBI működésére vonatkozó szabályok lehetőséget adnak bevételszerzésre, vállalkozásra, és az ebből származó bevételek nagymértékben meghatározzák a működés feltételeit, vagyis a hatósági feladatként végzett, kötelező forgalomba hozatal előtti minősítés egyben bevételt szerző tevékenység is.

Az OBI által közzétett adatok alapján a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó vizsgálatok száma több év átlagában meghaladja a 12 ezret, míg az ellenőrző minták, amelyek gyakorlatilag a kereskedelemből származnak, nem érik el a 2 ezret. A forgalomba hozatal előtti ellenőrzések szinte felkínálják a visszaélés lehetőségét, mert a mintavizsgálatok a borászati üzem által vett és beküldött minták alapján történnek. Arnold Mihály kiemelte, hogy OBI tevékenységére nagyrészt a forgalomba hozatal előtti minősítés jellemző és csak kisebb mértékben a tényleges hatósági ellenőrzés. Egy ellenőrző hatóságnál a két tevékenységnek fordított arányban kellene lennie.

A bor jövedéki termékké válásával kapcsolatosan Arnold Mihály elmondta, hogy a jövedéki törvény sok tekintettben hozott változást, a hegyközségi és a bortörvényi előírások betartatásán keresztül kedvezően hatott a hegyközségi taglétszám növekedésére, a szőlőterületek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartások egységes bevezetésére, az adóraktári intézmény bevezetése pedig megteremtette az ellenőrzés, elszámoltatás lehetőségét. Kezdetben teljesen átfogta a termékpályát a termelőtől a forgalmazásig. A jogszabályváltozások azonban szerinte megbontották a kezdeti egységet, megengedték a készletek összevonását és megszüntették a bor származási bizonyítványok és a forgalomba hozatali engedélyek feltüntetésének kötelezettségét, egyértelműen hátráltatták a szakmai és jövedéki ellenőrzést.

Arnold Mihály kiemelte, hogy a bor minőségének ellenőrzése a vámhatóságnak nem elsődleges feladata, mivel a bor jövedéki adómértéke a minőségi kategóriától független, ezért az ellenőrzéseknek a jövedéki termékek besorolását meghatározó alkoholtartalom mértékének és eredetének szempontjából van jelentősége. Ugyanakkor a jövedéki adótörvény lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy a bortörvény szerint hamis bornak minősülő, illetve az OBI forgalomba hozatali engedély nélkül forgalmazott bortételeket lefoglalja, elkobozza és bírság jellegű szankciót alkalmazzon.

Egyedül az OBI rendelkezik olyan vizsgálati eszközzel, amely alkalmas a bor alkoholtartalom eredetének vizsgálatára, így a cukrozás és a víz hozzáadás kimutatására, amely a borhamisítás egyik jellemző módja. A vámhatóság által kezdeményezett mintavizsgálat költségét (172 000 Ft / minta) azonban a bortörvény rendelkezése szerint, a vámhatóságnak kell megtérítenie, mivel ez megbízásnak minősül, amelyben az OBI szakértőként vesz részt.

A vámhatóság több esetben tett javaslatot a más hatóságok által kezdeményezett mintavizsgálati díj megtérítésére vonatkozó bortörvényi előírás módosítására, sikertelenül. Ezt követően racionalizálta a mintavételt, bevonta a minták előzetes vizsgálatába a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetét, kezdeményezte az intézet laboratóriumi eszköz fejlesztését, PHARE pályázat keretében.

A fentiekből levont következtetés szerint az OBI a jelenlegi létszámmal és költségvetési keretek között nem tud eleget tenni a hatósági feladatainak. Arnold Mihály elmondta, hogy a bortörvény a jogsértések esetén alkalmazható szankciókat az ellenőrzést végző mérlegelésére bízza, ezért is lehetséges, hogy az OBI borhamisítás esetén a bevételeket növelő minőségvédelmi bírság kiszabását helyezi előtérbe, és nem él a költségekkel járó megsemmisítéssel, pedig a borhamisítás felszámolásának egyik leghatékonyabb eszköze a megsemmisítés. A borhamisítás felszámolásához mindemellett a mindenkori kormány hathatós politikai és költségvetési támogatása is szükséges.

Arnold Mihály szerint a racionalitás és a költségvetés lehetőségei is azt diktálják, hogy az ellenőrzés egy hatósághoz kerüljön, amely a helyszíni ellenőrzést, a mintavételt és a mintavizsgálatot és el tudja végezni, valamint gyors, hatékony eljárást tud lefolytatni. Szerinte a vámhatóság a laboratórium fejlesztését követően hatékonyan képes ezt a feladatot ellátni. A jövedéki törvény kötelező, mérlegelés nélküli eljárása, szankcionálása, amivel a jövedéki bírság (3.000 Ft/liter) kiszabása mellett a hamisbor lefoglalását, elkobzását, megsemmisítését rendeli el, hatékony eszköz a hamisítás felszámolásában. Mindenekelőtt azonban jogkövetésre kell rábírni a borászokat.

Összegzésként elhangzott, hogy a magyar borászoknak mindenképp a minőség fenntartását és az egyéni arculat kialakítását kell célul kitűzniük, az értékesítéseket pedig komoly és hatékony marketing tevékenység kell, hogy megelőzze.

Az előadások anyagát a Dagent Kft. (Szmilkó Gabriella) bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük az együttműködést.