FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról

forrás: www.fvm.hu

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Fogalommeghatározások

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) művelési mód: komplex fogalom, amely magában foglalja a tőkeformát, a sor- és tőtávolságot, a termelési szint magasságát és a lombfal magasságát,
b) fajtaváltás: egy vagy két borpiaci évre ütemezetten az adott ültetvényben az intézkedést megelőzően termesztett fajta cseréje más fajtának vagy a korábbi fajta vírustesztelt klónjának vagy klónkeverékének telepítésével, illetve átoltásával,
c) ültetvény áttelepítése: egy adott terület érvényes telepítési engedéllyel egy vagy két borpiaci év alatt történő betelepítése a borvidéki tervben előírt fajtákkal és művelésmódok alkalmazásával vagy jobb ökológiai adottságok közé történő telepítés,
d) tőkepótlás: az ültetvényszerkezetnek megfelelő tőállomány legfeljebb egy borpiaci év alatt, az ültetvényben meglévő azonos szőlőfajtával történő helyreállítása a „támrendszer létesítés/korszerűsítés” intézkedés keretében, a tőkehelyek 100%-ban történő bepótlásával, az ültetvény támrendszerének létesítésével és korszerűsítésével, ami magában foglalja a felhasznált szaporítóanyag beszerzését, illetve - szükség esetén - a tápanyag biztosítását is,
e) ültetvényleltár: az ültetvény pontos helyét (helység, helyrajzi szám), méretét, a tőállományt és a támrendszer elemeit soronként bemutató nyilvántartás,
f) borvidéki szerkezetátalakítási és -átállítási terv (a továbbiakban: Borvidéki terv): olyan követelményrendszer, ami meghatározza azon termőterületeket és azokat a szőlőfajtákat - ideértve a 10 éves termelési adattal még nem rendelkező szőlőfajtákat is -, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik, és amelyeket a Borvidéki terv készítését megelőző 10 év termésének átlagában a borvidéki átlagnál kedvezőbb minőséggel szüreteltek, továbbá amely meghatározza az e szőlőfajták termesztésére irányuló alapvető követelményeket, amelyek betartásával jobb minőségű bortermés biztosítható, előírja a fajtaváltásra, az ültetvény áttelepítésre és a támrendszer létesítés/korszerűsítés intézkedésre vonatkozó követelményeket,
g) egyéni szerkezetátalakítási és -átállítási terv (a továbbiakban: Egyéni terv): a szerkezetátalakítási támogatás igénybevételéhez a kérelmező által a következő egy vagy két borpiaci év alatt megvalósítandó intézkedések összesítése,
h) VINGIS térkép: a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából (VINGIS) nyomtatott A/3-as formátumú, a kérelemben szereplő terület pontos térbeli azonosítását biztosító, kiegészítő szakadatokkal ellátott térképi dokumentum,
i) tőke tenyészterülete: a sortávolság és a tőtávolság szorzata.

Nyilvántartások és jelentések

2. § (1) A termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 2000. május 31-i 1227/2000/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 19. cikkében meghatározott szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) feladata. A jegyzék elkészítéséhez a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) a bizottsági rendeletben meghatározott adattartalomnak megfelelő adatot szolgáltat az MVH részére minden év szeptember 30-ig az adott év július 31-i állapotnak megfelelően.

(2) A szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzéket az MVH minden év október 15-ig megküldi az agrárpolitikáért és az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

3. § (1) A hegybíró minden tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, illetve kivágást azonnal jelent az MVHnak.

(2) Az MVH nyilvántartást vezet az adott borpiaci évben engedély nélkül telepített és kivágott ültetvényekről, és az erről készített jelentést minden év augusztus 31-ig átadja a miniszter részére.

Ültetvénytelepítés és -kivágás

4. § (1) A telepítési, illetve kivágási engedély iránti kérelmet az ültetés, illetve a kivágás tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal kell benyújtani, helyrajzi számonként két példányban a hegybíróhoz.

(2) A telepítési, illetve a kivágási engedély iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amit az MVH által kiadott közlemény (a továbbiakban: MVH közlemény) állapít meg.

(3) A kérelem alaki és tartalmi követelményeit a hegybíró megvizsgálja és véleményezi az alábbi szempontok alapján:

a) a kérelemben szereplő fajták az adott termőhelyen telepíthetők;
b) a telepítésre tervezett terület ökológiai szempontból alkalmas szőlőművelésre;
c) a telepítés megfelel a hegyközségi rendtartásnak;
d) az igazgatási szolgáltatási díjat megfizették;
e) a kérelemhez mellékelték a terület tulajdonosának a szőlőtelepítéshez való hozzájárulását;
f) a kérelem egyebekben hiányos vagy nem tartalmazza a szükséges mellékleteket.

(4) A kérelmet a hegybíró a véleményével együtt 8 napon belül megküldi az MVH-nak.

(5) A szőlőtőkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy átoltása esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

5. § (1) A telepítést engedélyező határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő, ami a közvetlenül érintett tulajdonosok eltérő megállapodásának hiányában nem lehet kevesebb, mint a sortávolság fele. A határozatokról az MVH nyilvántartást vezet.

(2) A telepítési engedélyt legfeljebb 3 éves időszakra lehet kiadni.

(3) El kell utasítani a kérelmet, ha

a) bármely szakhatóság az engedély kiadásához nem járult hozzá,
b) a tervezett telepítés nem felel meg a Btv. és az illetékes hegyközségi rendtartás előírásainak,
c) a 4. § (3) bekezdésében felsorolt feltételek hiányoznak.

6. § (1) Az engedélyes telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén pedig annak megtörténtét a befejezéstől számított 15 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, aki a bejelentésről értesíti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (a továbbiakban: MgSzH). A bejelentést követő 30 napon belül az MgSzH ellenőrzi, hogy a telepítés, illetve kivágás megfelel-e az engedélyben foglaltaknak. Az MgSzH az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet megküldi a hegybírónak.

(2) A megvalósult telepítésekről, illetve kivágásokról a hegybíró nyilvántartást vezet.

Újratelepítési jogok

7. § (1) Újratelepítési jog az árutermő borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezik.

(2) Az engedéllyel történt kivágást követően a hegybíró az újratelepítési jog keletkezéséről igazolást ad ki e rendelet mellékletének megfelelően. Az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől számított nyolcadik borpiaci év végéig a hegybíró tartja nyilván az ültetvénykataszter részeként.

(3) Ha a kivágás tényét a VINGIS rendszer „kivágott ültetvény” fedvényében a telepítési engedélykérelem benyújtásáig nem rögzítették, és a telepítés a kivágott ültetvény után keletkezett újratelepítési jog felhasználásával történik, a benyújtott kérelemhez a hegybíró csatolja e rendelet melléklete szerinti igazolást.

(4) A kivágott ültetvény nagyságával megegyező nagyságú területre vonatkozó újratelepítési jog - ha erről a felek a közöttük létrejött szerződésben eltérően nem rendelkeznek - a szőlőültetvény használóját illeti meg, amelyet a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig használhat fel.

(5) Az újratelepítési joggal rendelkező az újratelepítési jogát Magyarországon bárhol, a használatában vagy tulajdonában lévő szőlőültetvény telepítésére alkalmas földrészleten felhasználhatja.

8. § A kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig fel nem használt újratelepítési jogok térítésmentesen átkerülnek az MVH által vezetett központi jogtartalékba.

9. § (1) Az újratelepítési jog átruházására irányuló szerződéshez be kell szerezni a hegybíró igazolását arról, hogy az átruházó rendelkezik az újratelepítési joggal.

(2) Az újratelepítési jogot átruházó a megállapodást 30 napon belül bemutatja a jogot igazoló hegybírónak, aki ez alapján átvezeti a változást a szőlőültetvény kataszterében. Ha az újratelepítési jogot olyan termelőre ruházzák át, aki más hegyközség területén gazdálkodik, az újratelepítési jogot az új jogosultra illetékes hegybíró által vezetett ültetvénykataszterben is át kell vezetni. Az átvezetés tényéről a hegybíró igazolást ad ki a jog új tulajdonosának, az átruházónak és az MVH-nak.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása

10. § (1) Szerkezetátalakításnak és -átállításnak (a továbbiakban: szerkezetátalakítás) az alábbi intézkedések minősülnek:

a) fajtaváltás;
b) ültetvény áttelepítése;
c) ültetvény támrendszerének létesítése és korszerűsítése.

(2) Az egyes intézkedésekhez tartozó támogatási összegeket azok tényleges költségigényéhez igazítottan kell megállapítani.

Borvidéki terv

11. § (1) A szerkezetátalakítási és -átállítási támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételéhez Borvidéki tervet kell készíteni. A Borvidéki terv a borvidéki rendtartás részét képezi.

(2) A Borvidéki tervet, illetőleg annak módosításait a hegyközségi tanács - tekintettel a 30. §-ban foglaltakra - készíti el, és azt minden év április 30-ig megküldi a HNT részére véleményezésre.

(3) A HNT a véleményével ellátott Borvidéki tervet minden év május 15-ig átadja a miniszter részére jóváhagyásra.

(4) A Borvidéki tervet a miniszter hagyja jóvá és azokat minden év május 31-ig megküldi az MVH részére.

(5) A Borvidéki tervet az MVH minden év június 15-ig közzéteszi.

12. § (1) A hegyközségi tanács a borvidék területére vonatkozóan meghatározza azokat a feltételeket a termőhelyi adottságok alapján, amelyek szerkezetátalakításnak minősülnek és támogatásban részesíthetők. A feltételeket úgy kell megállapítani, hogy a támogatásban részesített területekről a szerkezetátalakítást követően a Btv. szerinti tájbor vagy meghatározott termőhelyről származó minőségi bor (a továbbiakban: m.t. minőségi bor) legyen származtatható és az ültetvényről származó termék értékesítése, feldolgozása hosszú távon biztosított legyen. Tájbor esetében a terméshozam hektáronként legfeljebb 120 hl lehet.

(2) A szerkezetátalakításra vonatkozó követelmények között a Borvidéki terv tartalmazza a borvidéki rendtartással és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelettel összhangban, valamint a piaci igények alapján a támogatás keretében támogatni javasolt szőlőfajták körét az alábbiak szerint:

a) m.t. minőségi bor termelésére alkalmas fajtákat, elsősorban az ajánlott fajtákat; engedélyezett fajták körébe tartozó fajták felsorolása esetében pedig a fajta mellett a szakmai indokokat és azokat a feltételeket, amelyek alapján az engedélyezett fajta szerkezetátalakítás része lehet,
b) azon a borvidéken, ahol védett eredetű bor állítható elő a védett eredetű bor szabályzatában lehatárolt termőhelyre szerkezetátalakítás keretében telepíthető fajták listáját,
c) amennyiben a hegyközségi tanács támogathatónak ítéli meg az asztali bort adó fajták tájbor készítésére alkalmas fajtákkal történő leváltását és bizonyított a fajta iránt megnövekedett kereslet, akkor a hegyközségi tanács összeállítja a tájbor készítésre alkalmas és szerkezetátalakítás keretében telepíthető fajták listáját,
d) a Vitis vinifera és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezésével előállított fajták csak megfelelő indoklással szerepelhetnek a szerkezetátalakítás keretében.

(3) A fajtalista összeállításánál figyelembe kell venni azokat az ökológiai, termesztéstechnológiai feltételeket, amelyek alapján az adott fajtával biztosítható a magasabb minőségi követelményeknek való megfelelés, vagy a nagyobb piaci keresettségű borászati termék készítése. A Borvidéki tervben felsorolásra kerülnek továbbá azok a fajták, amelyeket célszerű a szerkezetátalakítás során a fent említett fajták valamelyikére lecserélni.

13. § (1) A Borvidéki terv tartalmazza azon termőhelyi kataszteri feltételeket, ahol a szerkezetátalakítás végrehajtható. (2) A Borvidéki terv tartalmazza azokat a termőhelyi kataszterbe sorolt területeket a Borvidéki tervben szereplő fajtákra vonatkozóan, ahol a tőkeállomány az elmúlt 15 évben 30%-nál nagyobb mértékű pusztulást szenvedett a téli fagykár miatt.

(3) A Borvidéki tervben hektáronként 3300 tőnél kevesebb tőszám nem engedélyezhető.

(4) A Borvidéki terv tartalmazza az intézkedés során kialakítandó térállást.

14. § (1) Ültetvény áttelepítése intézkedés esetében áttelepíteni csak magasabb kataszteri pontszámú területre lehet.

(2) Támrendszer létesítés, illetve korszerűsítés intézkedés esetében a Borvidéki tervnek tartalmaznia kell azokat a művelésmódokat, amelyek a szerkezetátalakítás keretében kialakíthatók. A művelésmód és a támrendszer meghatározásának tekintettel kell lennie a minőségi bortermelés követelményére, a fajtahasználatra és a szüretelés módjára.

(3) A Borvidéki terv tartalmazza, hogy a szerkezetátalakítás keretében egyes művelésmódról milyen másik, jobb minőséget vagy a gépesítést elősegítő művelésmódra való áttérés támogatása javasolt.

Egyéni terv

15. § (1) A támogatás igénybevételéhez a Borvidéki terv alapján Egyéni tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a termelő nevét, lakcímét, ügyfél-regisztrációs számát, a támogatásba bevonandó ültetvény helyét és nagyságát, a támogatás keretében megvalósítandó intézkedéseket, a megvalósítás tervezett kezdetét és végét.

(2) Az Egyéni tervet az MVH Központi Hivatalához, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelyen szerepel a hegybíró arra vonatkozó igazolása, hogy az Egyéni terv megfelel a Borvidéki tervben foglaltaknak. Az MVH az Egyéni terv elbírálása során köteles figyelembe venni a hegybíró igazolását.

(3) A formanyomtatványt és az Egyéni terv benyújtásának határidejét MVH közlemény állapítja meg. A benyújtás időpontjának az Egyéni terv postára adásának napját kell tekinteni. A benyújtási határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(4) Az Egyéni tervhez mellékelni kell:

a) saját tulajdonú ültetvény esetében a kérelmezett területre vonatkozó, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap teljes másolatát, bérelt ültetvény esetében a kérelmezett területre vonatkozó, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap teljes másolatát, a haszonbérleti szerződés egy másolati példányát, valamint a földtulajdonos, haszonélvező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerkezetátalakítás végrehajtásához hozzájárul,
b) fajtaváltás és ültetvény áttelepítése, valamint ültetvény támrendszerének létesítése és korszerűsítése esetén - ha a pótlás meghaladja a 25%-ot - a telepítési engedély másolatát,
c) az ültetvény támrendszeréről az intézkedés végrehajtását megelőző állapot szerint készített vázrajzot az MVH közlemény előírásai szerint,
d) az ültetvényről a szerkezetátalakítás végrehajtását megelőző állapotra vonatkozó szőlő ültetvénykataszteri kivonatot.

(5) Ültetvény áttelepítése esetén a megelőző állapotra vonatkozó szőlő ültetvénykataszteri kivonatot, valamint vázrajzot nem kell benyújtani.

(6) Az adott borpiaci évre vonatkozó, de meg nem valósított Egyéni tervek az adott borpiaci év végével érvényüket vesztik.

16. § (1) A HNT az adott borpiaci évre tervezhető, az intézkedésenkénti támogatás mértékére, illetve az egyes intézkedések keretében megvalósítandó műveletekre elszámolható költségek maximális összegére vonatkozó javaslatát a vonatkozó közösségi jogszabály kihirdetését követő 15 napon belül megküldi a miniszter részére.

(2) A HNT javaslata alapján a miniszter 15 napon belül dönt az adott borpiaci évre érvényes egyes intézkedések támogatására, illetve az egyes intézkedések keretében megvalósítandó műveletekre elszámolható költségek összegéről. A miniszter a döntését eljuttatja az MVH részére.

(3) Az adott borpiaci évben az egyes intézkedések támogatási mértékét, illetve az egyes intézkedések keretében megvalósítandó műveletekre elszámolható költségek maximális összegeit a miniszter döntésének kézhezvételét követő 7 napon belül MVH közlemény teszi közzé.

A támogatás igénybevételének feltételei

17. § (1) A támogatási, illetve előzetes kifizetés iránti kérelem azon ültetvényekre nyújtható be, amelyre vonatkozóan Egyéni tervet nyújtottak be.

(2) Támogatási, illetve előzetes kifizetés iránti kérelmet nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott ültetvényre az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki/amely a szerkezetátalakításban részesíteni kívánt ültetvény használója és eleget tett az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendeletben előírt regisztrációs kötelezettségének.

(3) A támogatás csak a Borvidéki tervben meghatározott feltételek szerint benyújtott Egyéni terv alapján igényelhető.

(4) A támogatást csak a legalább 0,25 ha nagyságú, egy használó kezelésében lévő, egybefüggő parcellán megvalósítandó, egy típusú szerkezetátalakításra lehet igénybe venni. A már megkezdett, de még be nem fejezett szerkezetátalakítás megvalósításához előzetes kifizetés iránti kérelem nyújtható be.

(5) Amennyiben a Borvidéki terv a (4) bekezdésben előírt minimális parcellaméretnél nagyobb parcella méretet határoz meg, úgy a Borvidéki tervben meghatározott parcella méretnél kisebb területre támogatás nem vehető igénybe.

18. § (1) A szerkezetátalakítási támogatás keretében a 2006/2007-es borpiaci évben az egy termelő által igénybe vehető támogatás összege nem haladhatja meg a hektáronkénti 14 700 eurónak megfelelő forintösszeget azzal, hogy a kifizethető támogatási összeg függ a támogatás keretében megvalósított intézkedések jellegétől. A támogatás összegének számításánál figyelembe veendő forint-euró árfolyamot MVH közlemény állapítja meg.

(2) A támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból és a szerkezetátalakítással járó bevételkiesésért nyújtott pénzbeli kompenzációból tevődik össze. A 10. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések a beruházással kapcsolatban felmerülő, számlával igazolt és a helyszíni szemle során visszaigazolt költségek legfeljebb 75%-áig, de legfeljebb az adott borpiaci évre vonatkozóan MVH közleményben közzétett legmagasabb összeghatárig támogathatóak.

(3) A támogatásra jogosult területnagyság a kérelmezett területre vonatkozó tőkeszám és egy tőke tenyészterületének szorzata. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során megállapított területnagyság kisebb mint a kérelemben feltüntetett területnagyság, úgy a támogatási összeg - figyelemmel a 17. § (4) bekezdésére - a helyszíni ellenőrzésen mért területnagyság alapján kerül meghatározásra.

(4) Nem igényelhető támogatás az olyan ültetvényre, amely

a) szerkezetátalakítását a kérelem benyújtását megelőző borpiaci év előtt kezdték meg,
b) a kérelem benyújtását megelőző 10 borpiaci éven belül támogatásban részesült,
c) nem rendelkezik érvényes telepítési engedéllyel,
d) termőhelyi kataszterbe nem sorolt területen van,
e) a szőlő ültetvénykataszterben nem nyilvántartott.

(5) Nemzeti támogatással létesített ültetvények kizárólag abban az esetben részesíthetők támogatásban, amennyiben azokat a termőre fordulást követően 5 évig rendeltetésüknek megfelelően hasznosították.

(6) A támogatást igénylő nyilatkozatban vállalja, hogy a szerkezetátalakítás megvalósításától számított legalább 5 évig az ültetvényt rendeltetésszerűen műveli.

19. § (1) Pénzbeli kompenzáció csak a fajtaváltás és az ültetvény áttelepítése intézkedések esetén igényelhető. Amennyiben a termelő nyilatkozik arról, hogy az ültetvény áttelepítése intézkedés végrehajtása során a támogatásba vont terület nagyságának megfelelő ültetvényt három évig párhuzamosan műveli és kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik borpiaci év végéig kivágja, pénzbeli kompenzáció nem jár. A pénzbeli kompenzáció mértéke a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulás összegével arányos.

(2) Ültetvény áttelepítése intézkedéshez a 2004. május 1. előtt keletkezett újratelepítési jogok felhasználása esetén csökkentett támogatás jár, amelynek mértékét az MVH közleményben teszi közzé.

Előzetes kifizetés

20. § (1) A kérelmező a támogatás előzetes kifizetését kérelmezheti az Egyéni tervben szereplő intézkedésre, amennyiben a kérelmezett összeg legalább 120%-ának megfelelő összegű biztosítékot nyújt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. Előzetes kifizetés esetében a szerkezetátalakítást a kérelem benyújtását követő második borpiaci év végéig kell befejezni. A biztosíték kizárólag abban az esetben érvényes, amennyiben a kötelezettség típusa „belpiaci támogatás”, a biztosíték érvényességének vége pedig a szerkezetátalakítás megvalósításának borpiaci évét követő szeptember 30-a.

(2) Az előzetes kifizetés iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint letétbe helyezett biztosíték mértékét és érvényességi idejét igazoló eredeti banki bizonylatot.

(3) Előzetes kifizetés igénylése esetén az intézkedés végrehajtását követően a biztosíték feloldását kérelmezni kell. Az előzetesen igényelt támogatásra vonatkozóan letétbe helyezett biztosíték feloldása iránti kérelemhez csatolni kell a 23. § a)-d) pontjában foglaltakat.

(4) A biztosíték feloldása iránti kérelmet annak mellékleteivel együtt legkésőbb a támogatás előzetes kifizetése iránti kérelem benyújtását követő második borpiaci év július 31-ig kell az MVH Központi Hivatalához benyújtani. A benyújtási határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(5) A biztosíték az egyéb feltételek megvalósulása mellett csak abban az esetben kerül feloldásra, ha a szerkezetátalakításba bevont terület tulajdoni, illetve bérleti viszonyai nem változtak.

21. § (1) Amennyiben az MVH határozatának kézhezvételét megelőzően visszavonásra kerül az előzetes kifizetés iránti kérelem, abban az esetben a kérelmező az MVH-tól a biztosíték 95%-át igényelheti vissza.

(2) Amennyiben a biztosíték feloldása iránti kérelem benyújtása előtt a kérelmező az előzetes kifizetés iránti kérelmét visszavonja, köteles visszafizetni az előzetesen kifizetett támogatás teljes összegét, amely visszafizetését követően az MVH a biztosíték 90%-át feloldja.

(3) Amennyiben az MVH megállapítja, hogy az előzetes kifizetés iránti kérelemben szereplő szerkezetátalakítást, amelyre vonatkozóan az MVH előzetes kifizetést teljesített, a kérelmező nem hajtotta végre maradéktalanul, de az érintett terület több mint 80%-án a szerkezetátalakítást megvalósították az előírt határidőn belül, az MVH a biztosíték összegéből a szerkezetátalakítás meg nem valósított részére eső támogatás kétszeresét visszatartja.

(4) Amennyiben a kérelemben foglalt szerkezetátalakítás végrehajtása szakmai szempontból nem megfelelően történt, illetve a végrehajtott szerkezetátalakítás minősége nem megfelelő vagy nincs arányban a végrehajtásához kapcsolódóan elszámolni kívánt költségekkel, úgy az adott szerkezetátalakítás nem minősül végrehajtottnak. Ebben az esetben a biztosíték elvész.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az előzetes kifizetés iránti kérelemben meghatározott szerkezetátalakítást, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes kifizetést teljesített, a kérelmező maradéktalanul végrehajtotta, de a jóváhagyott számlák összege nem fedezi a kifizetett támogatás összegét, úgy az MVH a biztosíték összegéből a jogosulatlanul igénybe vett támogatás 120%-át visszatartja.

Támogatási kérelem benyújtása

22. § (1) A támogatási, illetve előzetes kifizetés iránti, valamint a biztosíték feloldása iránti kérelmeket postai úton az MVH Központi Hivatalához kell benyújtani.

(2) A kérelmek benyújtásának határidejét MVH közlemény határozza meg. A benyújtás időpontjának a kérelem postára adásának napját kell tekinteni. A benyújtási határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A kérelmeket MVH közleményben közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A vázrajz, az ültetvényleltár, a számlaösszesítő mintáját, kötelező tartalmi elemeit MVH közlemény tartalmazza.

(5) A VINGIS térkép igénylő lapot a hegybíró elektronikus formában tölti ki az MVH közleményben közzétett formanyomtatványnak megfelelően.

23. § A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) az ültetvényleltárt az intézkedések végrehajtását követő állapotról,
b) szaporítóanyag-felhasználás esetén a felhasznált szaporítóanyag származási igazolvány másolatát,
c) az igényelt támogatási összeget alátámasztó számlák másolatait, a számlák kiegyenlítését igazoló bizonylatokat,
illetve a számlák összesítőjét (ültetvénytervezés; talajtani szakértői vélemény, tápanyagfeltöltés anyagszükséglet, tápanyagfeltöltés elvégzése; talaj-előkészítés; erózióvédelem; régi tőkék eltávolítása; szaporítóanyag anyagszükséglet; ültetési munkák elvégzése; régi támrendszer bontása; tőkepótlás; támrendszer létesítés és korszerűsítés anyagszükséglet; támrendszer létesítés és korszerűsítés elvégzése; kerítés létesítése anyaggal),
d) a kérelmezett területre vonatkozó, a hegybíró által ellenjegyzett VINGIS térkép igénylő lapot,
e) vázrajzot az ültetvény támrendszeréről az intézkedés végrehajtását követő állapotról az MVH közlemény előírásai szerint.

Támogatási kérelem elbírálása

24. § (1) A befejezett intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek az elbírálás sorrendjét illetően előnyt élveznek az előzetes kifizetés iránti kérelmekkel szemben. Az MVH a kérelmeket érkezési sorrendben bírálja el.

(2) Hiányosan benyújtott kérelem esetében az MVH a kérelmezőt egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásnak a felszólításban meghatározott határidőn belül kell eleget tenni. A kérelmek elbírálási sorrendjét hiánypótolt kérelmek esetében az (1) bekezdés figyelembevételével a hiánypótlás maradéktalan teljesítésének időpontja határozza meg.

(3) Az MVH az adott borpiaci évre vonatkozóan az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) által Magyarország részére határozatban megállapított - az adott borpiaci évre vonatkozó - területnagyság és támogatási összeg erejéig fizeti ki a támogatást.

(4) Adott borpiaci évben a tagállami kvótán felül benyújtott kérelmek abban az esetben kerülnek kifizetésre, amennyiben a Bizottság Magyarország részére kiegészítő pénzügyi keretet biztosít. Ennek hiányában a benyújtott és jóváhagyott kérelmek a következő borpiaci évi keret terhére kerülnek kifizetésre. A következő borpiaci évre átvitt kérelmek előnyt élveznek a kifizetés során.

Kifizetés

25. § (1) A támogatás kifizetésére, illetve előzetes kifizetés esetén a biztosíték feloldására akkor kerül sor, amikor az intézkedés megvalósulásának adminisztratív, illetve helyszíni ellenőrzése megtörtént.

(2) A szerkezetátalakításba vont ültetvény helyszíni szemléje során arról kell meggyőződni, hogy a tőkék 100%-os pótlása megtörtént.

(3) A talajtani szakértői vélemény költségei kizárólag abban az esetben támogathatóak, amennyiben az MVH megállapítja, hogy a szakértői véleményben foglaltaknak a kérelmező eleget tett. A tápanyagfeltöltés költsége kizárólag abban az esetben támogatható, amennyiben azt talajtani szakértői vélemény írta elő.

(4) Kizárólag új, korábban nem használt alapanyag beszerzése, illetve felhasználása támogatható.

26. § (1) Szaporítóanyag-felhasználás esetén a támogatás kizárólag abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a kérelmező igazolt származású szaporítóanyagot használt fel, amely lehet
a) engedélyes árutermő iskolában előállított, hatóság által ellenőrzött, minősített ültetési anyag,
b) hatóságilag ellenőrzött, igazolt eredetű alapanyag felhasználásával, házi szaporító iskolában, saját célra előállított ültetési anyag,
c) más uniós tagállamban előállított, a hazai minőségi előírásoknak minden tekintetben megfelelő ültetési anyag.

(2) Saját előállítású szaporítóanyag esetén a szaporítóanyag elszámolható értéke az adott szezon értékesítési átlagára alapján kerül meghatározásra. A tavaszi szezonra vonatkozó átlagárat a Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetsége és Terméktanács április 15-ig, az őszi szezonra vonatkozó átlagárat október 30-ig küldi meg a miniszternek. A miniszter a tavaszi szezonra vonatkozó átlagárakat május 1-jéig, az őszi szezonra vonatkozó átlagárat november 15-ig küldi meg az MVH részére.

(3) Támrendszer létesítés/korszerűsítés intézkedés befejezésének az tekinthető, ha a tervezett támrendszer új, és azt a Borvidéki tervvel és az Egyéni tervvel összhangban 100%-os mértékben megvalósították.

(4) A szerkezetátalakítás és -átállítás végrehajtását az MVH helyszíni szemle során is ellenőrzi. A helyszíni szemle alkalmával vizsgálat tárgyát képezi a végrehajtott szerkezetátalakítási intézkedés szakmai követelménynek való megfelelése és az elszámolni kívánt költségekkel való arányosságának ellenőrzése is.

(5) Fajtaváltás és ültetvény áttelepítése intézkedések egy borpiaci év alatt történő végrehajtása magában foglalja az ültetési, átoltási munkák elvégzését, továbbá a teljes körű támrendszer létesítést/korszerűsítést. Fajtaváltás és ültetvény áttelepítése intézkedések két borpiaci év alatt történő végrehajtása esetén az első borpiaci év magában foglalja az ültetési, átoltási munkálatok elvégzését, a második borpiaci év pedig a teljes körű támrendszer létesítést/korszerűsítést.

Jogkövetkezmény

27. § (1) Amennyiben az MVH az ellenőrzés során megállapítja, hogy az Egyéni tervben szereplő szerkezetátalakítás végrehajtására 80%-ot nem meghaladóan került sor, úgy a kérelmező a következő borpiaci évre vonatkozóan nem nyújthat be egyéni tervet.

(2) Amennyiben az MVH az ellenőrzés során megállapítja, hogy a kedvezményezett nem tesz eleget a művelési kötelezettségének, akkor a kapott támogatás teljes összegét köteles visszafizetni.

28. § Az MVH minden év július 5-ig részletes jelentést készít a miniszter részére az adott borpiaci évre vonatkozó támogatás végrehajtásáról a bizottsági rendeletben foglaltak szerinti tartalommal. A jelentés alapján a miniszter minden év július 10-ig tájékoztatja a Bizottságot a bizottsági rendeletben foglaltak szerint.

Átmeneti rendelkezések

29. § Az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel kivágott ültetvények után, a kivágási engedéllyel rendelkező, a kivágás tényének igazolását követően az újratelepítési jogot 2010. július 31-ig használhatja fel. 30. § (1) A 2006/2007. borpiaci évben a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és - átállítására vonatkozó nemzeti szabályozásról szóló 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet szerint elfogadott tervek mint Borvidéki tervek érvényesek.

(2) A HNT által benyújtott, a 2006/2007. borpiaci évre az egyes intézkedések támogatás mértékére vonatkozó javaslatról a miniszter dönt, és a döntését e rendelet kihirdetését követő 15 napon belül eljuttatja az MVH részére. Az egyes intézkedések támogatási mértékeit MVH közlemény teszi közzé a miniszter döntésének kézhezvételét követő 7 napon belül.

(3) A HNT által előzetesen benyújtott, a 2006/2007. borpiaci évre az egyes intézkedések keretében megvalósítandó műveletekre elszámolható költségek összegére vonatkozó javaslatról a miniszter dönt, és a döntését e rendelet kihirdetését követő 15 napon belül eljuttatja az MVH részére. Az egyes intézkedések keretében megvalósítandó műveletekre elszámolható költségek összegeit MVH közlemény teszi közzé a miniszter döntésének kézhezvételét követő 7 napon belül.

(4) A 2006/2007. borpiaci évben az Egyéni tervet a támogatási vagy az előzetes kifizetés iránti kérelemmel együtt kell benyújtani.

(5) A 18. § (4) bekezdés a) pontját a 2006/2007-es borpiaci évben beadott Egyéni tervre és kérelemre nem kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó nemzeti szabályozásról szóló 100/2004. (VI. 3.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet

a) a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK (1999. május 17.) tanácsi rendelet III. fejezetének, valamint
b) a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet
alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1227/2000/EK (2000. május 31.) bizottsági rendelet IV. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Melléklet a 7/2007. (I. 30.) FVM rendelethez

Igazolás

forrás: www.fvm.hu