Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár-helyettese
A Magyar borászat az Európai Unióban című konferencia jegyzete, mely 2005. március 25.-én hangzott el Budapesten a Danubius Thermal & Conference Hotel Héliában. A konferenciát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Dagent Kft. szervezte.
Horváth Csaba előadását a szőlészeti-borászati adatszolgáltatás rövid történeti áttekintésével kezdte. Kiemelte, hogy a nyilvántartások már a kezdetektől a borhamisítás elleni küzdelem egyik fő eszközének számítottak. A hegyközségek megjelenésével a szakmai adattartalom került előtérbe, majd az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a jövedéki szabályozásé lett a főszerep. Megjelent a pincekönyv, ami egységes keretet adott a nyilvántartásoknak és a belőlük kinyerhető adatoknak. Az adatszolgáltatás fontosságát az is alátámasztja, hogy Magyarországnak adatszolgáltatási kötelezettsége van az Európai Unió felé. Ezen adatok alapján ítélik meg a támogatásokat, amiket akár meg is vonhatnak az adatszolgáltatás elmulasztása esetén. Emellett az adatok pontossága is fontos kérdés. Még mindig vannak olyan termőterületek, amelyek nem tartoznak borvidékhez vagy hegyközséghez, de árutermelő tevékenységbe kapcsolódnak. Az ilyen területeknek nagyságtól függően önállóan vagy összevontan kellene csatlakozniuk a hegyközségekhez, illetve bekapcsolódniuk az adatszolgáltatásba.
A beérkezett kérdésekhez igazodva szó volt a támogatásokról is. Horváth Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szerkezetátalakítási programokra kevesen pályáztak, a keretösszeg töredékét teszi csak ki az eddig igényelt támogatás. Ez azt is jelentheti, hogy a jövőben az EU nem nyújt ilyen lehetőségeket Magyarország számára, mert úgy értékelik, hogy nincs rá igény.
Az adatszolgáltatáshoz visszatérve elhangzott, hogy a hegybírók a tavalyi év folyamán új számítógépeket kaptak, és megújultak a HEGYIR, BORIR és NETIR programok is. A további fejlesztések részeként lehetőséget teremtenek az elektronikus adatszolgáltatásra is, vagyis a HEGYIR programot alkalmassá teszik a külső adatok elektronikus formában történő fogadására, ezáltal könnyítve a hegybírók munkáját, valamint csökkentve az adatszolgáltatók terheit is.
Marketing témakörben szó esett a Magyar Bormarketing Irodával kapcsolatos tervekről. Az iroda az Agrár Marketing Centrum bizonyos feladatait venné át, remélve, hogy források és eredmények tekintetében hatékonyabb, a magyar bor érdekeit mindenben előtérbe helyező munkát tud végezni. Ehhez kapcsolódóan Horváth Csaba kitért arra is, hogy csökken a borexport mértéke, valamint az uniós piac komoly és nagyon nehéz versenyt kényszerít a magyar termelőkre, amit más országok jelentős közösségi marketingtámogatásokkal enyhítenek saját termelőik számára. A hazai piacon is változott a helyzet a csatlakozás óta, mivel az uniós vámok lényegesen alacsonyabbak, mint a magyarok voltak, ezáltal a tengerentúlról érkező borok olcsóbbak lettek, forgalmuk pedig a magyar borok rovására nőtt.
Horváth Csaba felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a borhamisítás visszaszorításához összefogásra és következetességre van szükség. Ennek érdekében a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával a VPOP, az APEH, Az OBI, a HNT és egyéb szakmai szervezetek fogtak össze az áttekinthető és nyomon követhető körülmények megteremtése érdekében. A forgalmazók részéről a számla nélküli vásárlások és értékesítések adnak szabad utat a hamis termékeknek. A HNT 2004. májusában az Országos Borminősítő Intézetet (OBI) mintavizsgálattal bízta meg. A mintavételre a HNT nyolcmillió forintot különített el. Az OBI felügyelők az ország egész területéről, a kiskereskedelmi üzletekből vásároltak alacsonyabb árfekvésű, így különösen kannás, PET palackos kiszerelésű bortételeket, amelyek reprezentálták az ország borvidékeit. A vizsgálati eredmények jól tükrözik a borágazat jelenlegi helyzetét: a megvizsgált termékek mindössze 57%-a felelt meg a feltételeknek, 19%-a nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel, 12%-a érzékszervileg kifogásolható, ezért nem forgalmazható, 10%-a túlzott mértékű cukrozás miatt hamisbor, míg 2%-a egyéb meg nem engedett anyag felhasználása miatt minősült hamisítottnak. Az eredményeket figyelembe véve a hatóságok 13 pincészetet zártak be ideiglenesen.
Előadása végén Horváth Csaba említést tett a hegyközségek szűkös anyagi helyzetéről is, valamint elmondta, hogy petíciót fogalmaztak meg a hegyközségek működésének fenntartása érdekében.
Az előadások anyagát a Dagent Kft. (Szmilkó Gabriella) bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük az együttműködést.
