Kérem válassza ki az alábbi listából a keresett szó kezdőbetüjét a könnyebb megtaláláshoz. A kiemelt betükkel kezdődően talál címszavakat.
[ A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z ]
| Bikavér |
Bikavér megnevezéssel Magyarország két borvidékén is készítenek borokat: Egerben és Szekszárdon. A Bikavér egy vörös cuveé bor, melynek legalább négyféle alapbort kell tartalmaznia. Egy legenda szerint a Bikavér név Eger 1552 – es török ostromakor született, a túlerőben lévő, de vesztesként távozó török sereggel a védők elhitették, hogy kupáikból bikavért isznak és innen ered hősiességük. Valójában a bikavér megnevezés és a vörös szőlők is csak később talán a XIX. században terjedtek el Egerben. A Bikavér nevet azonban először Szekszárdi vörösborokkal kapcsolatban említette Garay János költő. A Bikavér borok alapja mindkét borvidéken egészen a XX. század közepéig a Kadarka volt. Ma a legfontosabb összetevő a Kékfrankos, amit ma főként Merlot-val, Cabernet Franc-val, Cabernet Sauvignon-nal és Kadarkával házasítanak..
Kóstoló cikkünk: Egri Csillagok: Bikavér a Gundel kóstoló termében 
|
| Chardonnay |
Magyarországon Tokajt kivéve minden borvidéken gyakori, barrique és reduktív technológiával egyaránt készítik.
|
| Hárslevelű |
Magyarországon, illetve a Kárpát medencében őshonos fajta. A Furmint mellett a Tokaji borok fő alkotóeleme. Tokajon kívül a Villányhoz tartozó Siklóson, az Egerhez tartozó Debrőn és a Somlón fordul elő. A nagy akár 1 kilógrammos súlyt is elérő fürtöket nevelő fajta virágos, hársmézre emlékeztető illatú és zamatú bort ad. Horvátországban és Szlovéniában Lipovinaként ismerik.
|
| Kadarka |
A Kadarka Kis-ázsiából került Európába, Magyarországon a törökök kiűzését követően a XVIII. században terjedt el. Néhány évtizeddel ezelőtt még Magyarország leggyakoribb kékszőlőfajtája és az Egri Bikavérnek is fő alkotóeleme volt. Jó minőséget azonban csak a hagyományos – karós – művelés mellett ad, ezért a nagyüzemi gazdálkodás idején termelése visszaszorult. Ma főképp az Alföldön és Szekszárd környékén termesztik. Az öreg ültetvényekről származó szekszárdi kadarka fűszeres, világos színű vörösbort ad.
Kóstoló cikkünk: Egy izgi ősi lelet - Szekszárdi kadarka
|
| Kékfrankos (Blaufrankisch) |
Magyarország legelterjedtebb kékszőlőfajtája, mely alacsony hozamok mellett, jó fekvésben kimagasló minőségű, gyümölcsös, fűszeres borok alapja lehet. Sajnos az elmúlt évtizedekben inkább a mennyiségi szempontok érvényesültek a termelésben, ami közepes vagy gyenge minőségű bort eredményezett.
A kékfrankost néhányan rokonítják a burgundiai Gamay-val, mások szerint eredete ismeretlen. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia országainak borvidékein a XIX. században terjedt el. Nevét Sopronban Napoleon katonáinak kékszínű papírpénzéről eredeztetik. A francia katonák ugyanis kétféle papírpénzt is használtak, de a soproni gazdák a jobb borokat csak az értékállóbb kék színű franc – ért voltak hajlandók kimérni.
A Kékfrankos Szekszárdon és Egerben is a Bikavér egyik fő alkotóelem, de önállóan is palackozzák.
|
| Kékoportó, Oportó vagy Portugiser |
Egyesek szerint Portugáliából mások szerint a közeli Ausztriából származó szőlőfajta, mely Magyarországon a török háborúkat követően a német (sváb) telepeseknek köszönhetően jelent meg. Egerben, Szekszárdon Villányban és az alföldi Hajóson termesztik. Egerben és Szekszárdon más borokhoz, főként Bikavérhez házasítják, Villányban azonban könnyű, friss, gyümölcsös vörösborként önállóan palackozzák.
|
| Leányka |
Eger híres fehérbora. Az egri borvidék mellett a régió többi borvidékén a Bükk-alján és Mátra-alján is megtalálható. Erdélyből, illetve Moldáviából került Magyarországra. Illatos, alkoholban gazdag, lágy bort ad.
|
| Muskotály |
Magyarországon két fajtája is előfordul a Muscat Ottonel és a Muscat Lunel (Sárgamuskotály). Mindkét Muskotály fajta rendkívül gyümölcsös jellegzetes szőlő illatú és zamatú bort ad. A Sárgamuskotály főképp Tokajban terem, ahol száraz és édes iskolázású borokat egyaránt készítenek belőle, de felhasználják Tokaji Aszú és Tokaji Szamorodni készítésénél is. Az Ottonel Muskotály a Mátraalján és a Balaton környékén gyakori.
|
| Olaszrizling |
Magyarország legelterjedtebb fehérszőlője, Tokaj kivételével szinte mindenhol megtalálható. A filoxéra vész után terjedt el, eredetéről megoszlanak a vélemények, talán Észak-Olaszországból vagy Dél-Franciaországból került a Kárpát-medencébe. Késői érésű fajta, íze keserű mandulára emlékeztet, a Balaton környékén, különösen Badacsonyban és Csopakon, valamint az egri borvidéken késői szüret mellett kiváló minőségű bort ad, melynek íze határozottan gyümölcsös és jól viseli a fahordós érlelést.
|
| Tramini |
Magyarországon elsősorban a Balaton környékén és a Mátra-alján fordul elő, illatos gyümölcsös bort ad, melyben a rózsaillat is megjelenik.
|
|
|
