Magyarország borrégiói

Magyarország borászati szabályozása az elmúlt évtizedekben 22 borvidékre szabdalta az ország szőlőtermő területeit, pedig a nagyobb régiókba történő besorolás már száz évvel ezelőtt kialakult. Ma megint lehetőség van borrégiók alakítására, de a borrégiók rendszere még képlékeny és valószínűleg végleges formáját csak hosszú évek múlva fogja elnyerni, ezért a borportal.hu az országot hét régióra osztó rendszert használ térképén.

A XIX. századi szabályozás még az egész Dunántúlt bortermelés szempontjából egy kerületként tartotta nyílván, ami nagyrészt a megyehatárokat követve tizenegy borvidékre tagolódott. Ez alól a Balaton jelentett kivételt, a tó körüli szőlőtermő terület ugyanis a megyehatároktól függetlenül egységes borvidéket képezett. Dunántúlt borászati, turisztikai és marketing szempontból négy régióba soroltuk. Ez a négy régió a döntően fehérbort termelő meszes talajú Észak-Dunántúl, a vörösboros régióként ismert jórészt lösszel fedett Dél-Dunántúl, a Balaton és a Burgenlanddal számos hasonló vonást mutató Sopron.

Magyarország Dunától keletre eső felében lévő borvidékeket három nagy borrégióba csoportosítottuk: Alföld, Eger, Tokaj. A Duna és a Tisza között elterül? Alföld Régió három összefüggő, hasonló adottságokkal rendelkező borvidékből áll, régen könnyű, homoki borairól volt ismert. A Mátraaljai, az Egri és a Bükkaljai borvidéket Egri néven egy régióba soroltuk. A hírnévben meglévő különbségek ellenére ugyanis a három összefüggő terület számos hasonlóságot mutat. Mindhárom a síkságból kiemelkedő Mátra és Bükk hegységek déli lejtőin fekszik, talajuk vulkáni eredetű riolittufa, illetve mészkő. A fajtaszerkezet hasonló, a vörös és fehér fajták egyaránt megtalálhatók, de a régió legismertebb bora az egri bikavér. A XIX. században a Mátraaljai és az Egri hivatalosan is borvidéket alkotott, külön sorolták be azonban az akkor nagy hírnévnek örvendő Miskolci borvidéket. Tokaj, sajátságos fajtaszerkezetével, és természetes édes boraival olyan egyedülálló stílust képvisel, hogy nem tartottuk volna célszerűnek más borvidékkel összevonni. Pedig az északkelet-magyarországi borvidékek elnevezésére adódna egy találó név, hiszen már sok száz évvel ezelőtt az Alföldtől északra fekvő hegyvidéket egységesen Felső-Magyarországnak nevezték