Egri Borvidék: Bikavér, leányka és a burgundiak

Az egri vörösborok

gyümölcsösek, elegánsak és soha sem tanninhangsúlyosak. A vastagságért és a tanninért bőven kárpótolhat az elegancia és a gyümölcsösség. Ma a kékfrankos a legelterjedtebb kékszőlő a borvidéken, ez a bikavér alapja is. A következő tíz évben várhatóan az egri vörösborok mezőnyéből két bor típus, két kategória fog kiemelkedni a kékfrankos alapú bikavér és a pinot noir.

Az Egri Bikavér

Sokakat meglephet, Magyarország legizgalmasabb nevű bora egy gyümölcsös, elegáns és többnyire nem testességével hódító bor. A régi Egri Bikavér is hasonló lehetett, hiszen a 20. század közepéig a bikavér szinte kizárólag hagyományos magyar fajtákból készült: alapja a kadarka, a kékfrankos és a kékoportó (ma portugieser) volt. Ma a kékfrankos mellett, főképp cabernet franc, merlot, kékoportó és zweigelt kerül a bikavérbe.

Az egri fehérborok

Eger ma főképp vörösborairól ismert, pedig a borvidék kiválóan alkalmas fehérborok előállítására. A hagyományos fajták az olaszrizling, hárslevelű és a leányka. Olaszrizlingből és hárslevelűből az utóbbi években hozamkorlátozással és hordós érleléssel testes, magas alkoholtartalmú, de gyümölcsös borokat állítanak elő Eger vezető borászatai. Az olaszrizling és a hárslevelű sokszor az Egri borvidékhez tartozó falunévvel jelenik meg: Debrői Hárslevelű, Egerszóláti és Egerszalóki Olaszrizling. Egyre többen a testes fehérbor stílusban készítik a chardonney-t is. Teljesen más stílust képvisel azonban az Egri Leányka, ami legtöbbször könnyű, illatos reduktív fehérbor.

Eredetvédelem, az egri név védelme

A borok megnevezési rendszerének kialakítása még csak most van folyamatban, így párhuzamosan több vita is zajlik a szabályozás kérdéseiről. Egyrészt szó van arról, hogy az egri, a gyöngyösi, a bükkaljai és a tokaji borvidék Felső-Magyarországi vagy Felvidéki névvel közös borrégiót hoz létre. Ennek a szabályozásnak van történelmi hagyománya - hiszen a 20. század elején még ezek a borvidékek a Tiszáninneni Kerülethez tartoztak – azt azonban, hogy ez a rendszer a jövőben hogyan működhet, még nem lehet tisztán látni. Vannak, akik úgy vélik, hogy a régió nevét csak tájboroknál kellene használni, mások azonban lehetővé tennék, hogy a régiónév is eredetvédelmi területet jelöljön. Olyan elképzelés is van, hogy a Felső-Magyarországi nevet tájborokhoz, a Felvidéki nevet pedig minőségi borokhoz lehetne használni. Ezzel szemben a Bükkaljai termelők egy része talán csak egyszerűen a jobban csengő egri nevet szeretné felvenni és ezért szorgalmazza a régió létrehozását.

Az egriek szándéka azonban határozottan az, hogy a régió létrehozásával az egri névnek növeljék a presztízsét, így ugyanis az egri nevet viselő borok elé magasabb követelményeket lehet állítani. Ezt egyrészt a termőterület pontosabb lehatárolásával, másrészt a terméshozamok és a fajták szigorúbb szabályozásával kívánják elérni. Egyelőre csak két borra: az Egri Bikavérre és az Egri Leánykára alakították ki az eredetvédelmi szabályokat, de a hosszú távú céljuk az, hogy az egri nevet csak olyan borok viselhessék, melyeknek a termelési feltételeit pontosan leszabályozták.

Nem véletlen, hogy a legnagyobb vitákat a leghíresebb egri bor az Egri Bikavér szabályozása váltja ki. Ez egyrészt abból ered, hogy az elmúlt évtizedekben az Egri Bikavér egy nem túl jó minőségű, olcsó borként jelent meg a piacon, melynek neve ismert, presztízse azonban alacsony volt. Másrészt abból, hogy a 20. század közepéig az egri bikavér hagyományos magyar fajták – kadarka, kékfrankos, kékoportó - házasításából készült. A termelők nagy tömege nemcsak az élenjáró pincék hozamkorlátozásra irányuló igényét fogadja nehezen, de továbbra sincs egyetértés a fajták használatáról sem, így ma 10 fajtát is fel lehet használni a Bikavér készítéséhez. Abban mindenesetre konszenzus van, hogy a Bikavér gerincét a kékfrankos kell, hogy adja. Éppen a viták miatt létrehoztak egy újabb kategóriát az Egri Bikavér Superior-t, ennél a kategóriánál így sikerült sokkal szigorúbb terméskorlátozást, borászati technológiát és fajtahasználatot érvényesíteni.

Kapcsolódó írások:

Egri borászok az eredetvédelemről

Gál Lajos: A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

Borászatok:

• Orsolya Pince
  , Tel:+36 30 3807-820
• Egri Korona Borház
  Demjén, Kerecsend-Demjén összekötő út Tel:+36 36 550-574; +36 30 2893-882
• Agria Vinum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
  Eger, Kőlyuktető Pf.:83 Tel:+36 36 310-533
• Balla Borház
  Eger, Szépasszonyvölgy 18-as pince Tel:+36 36 413-902
• Demeter Pincészet
  Eger, Kőlyuk pincesor 28-30. Tel:+36 20 585-1126
• EGERVIN Zrt.
  Eger, Verőszala u. 1-3. Tel:+36 36 511-221
• Gál Lajos Pincészete
  Eger, Rózsásdűlő utca 37., Szépasszonyvölgy Tel:+36 36 518-194; +36 20 9150-570
• GIA Kft - Gál Tibor Pincészete
  Eger, Verőszala u. 22. Tel:+36 36 429-800
• Gundel Pincészet
  Eger, Verőszala u. 80. Tel:+36 36 428-786
• Hagymási József - Kőkút Borház
  Eger, Kőkút út 24. Tel:+36 36 414-136; +36 20 927-7768
• Juhász Testvérek
  Eger, Eger-kőlyuk Pincesor Tel:+36 20 926-8529
• Monarchia Borászat - Dr. Pók Tamás
  Eger, Verőszala út 66. Tel:+36 36 537-232
• Sike Tamás Pincészete
  Eger, Disznófő sor 43, Szépasszonyvölgy Tel:+36 36 431-338; +36 30 742-9024
• Simon Pince
  Eger, Nagykőporos 80. Tel:+36 36 515-045
• Tóth István
  Eger, Kisvölgy u. 52. Tel:+36 36 313-546; +36 30 305-1646
• Vincze Béla
  Eger, Váci M. u. 65. Tel:+36 36 427-515
• St. Andrea Pincészet
  Egerszalók, Jókai u. 28. Tel:+36 36 474-018; +36 30 4887-445
• Thummerer Vilmos
  Noszvaj, Szomolyai út Tel:+36 36 463-269
• Ostoros-Novaj Bor Rt.
  Ostoros, Nagyvölgy utca 2. Tel:+36 36 556-040
• Rai-Vini Pincészet
  Ostroros, Damjanich u. 5. Tel:+36 36 456-822
• Varsányi Pincészet
  Verpelét, Dózsa György u. 3/1. Tel:+36 36 559-012

Szálláshelyek:

• Hotel Aqua
  Eger, Maklári u. 9. Tel:+36 36 512-510
• Hotel Arany Trófea
  Eger, Széchenyi u. 41/B Tel:+36 36 510-840
• Siesta Vendégház
  Eger, János Joó út 26. Tel:+36 36 518 142

Éttermek:

• Fehérszarvas Vadásztanya Étterem
  Eger, Klapka út 8. Tel:+36 36 411-129
• Szantofer Vendéglő
  Eger, Bródy Sándor u. 3. Tel:+36 36 517-298

©DI-MAP