Pécsi (Mecsekaljai) Borvidék
Borvidékünk Baranya megyében van, 1943-ban jött létre a Pécs – Villányi borvidék kettéválasztásával.
Sokáig Mecseki, majd több jó bortermő hely Mohács- és Szigetvár térsége beolvasztásával Mecsekaljai, 2004. évtől pedig Pécsi borvidék a nevünk. Borvidékünk Pécs- Szigetvári és Versendi (Mohács térsége) körzetében 8 hegyközségbe szerveződve 2705 szőlő-bor termelő gazdálkodik. Szőlőterületünk 855 ha, így területileg az ország kisebb borvidékei közé tartozunk. Bízunk benne, hogy boraink minőségét és táj vonzerejét tekintve ez nem így van.
A borvidék története
Már a rómaiak idejében virágzott a szőlőkultúra a Mecsek (Mececus) déli lábánál, melynek központja Pécs (Sopianae) volt. Mivel a honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak már a szőlővel (a bor szavunk is ótörök eredetű), így nem csoda, hogy az itt talált szőlőkultúrát megbecsülték, gondozását folyatták. Az Árpád – házi királyok alatt Pécs lakóinak fő foglalkozásává a kereskedelem és a földművelés vált, ekkor indult a szőlőművelés is igazán fejlődésnek. A Pécsváradon Szent István által alapított apátság alapító levele (1015) említést tesz az apátság szolgálatában álló 110 szőlőművelőről és 6 kádárról. A következő századokban a pécsi bor hírneve lassan felért a szerémségeivel, pedig azt Magyarország első számú borvidékeként tartották számon a középkorban. A bécsi udvar 1530-as feljegyzése szerint mecseki bor fedezte az udvar egész évi borszükségletét. A tokaji borok 1543-tól, a Pécs török kézre kerülésétől váltak a bécsi udvar megbecsült boraivá.
A XIX. században a borkereskedelemből származó bevételek meglapozták Pécs város iparát. A bor a tükén termett, és megteremtette a város iparához a tőkét. 25 borkereskedő volt, többek között Zsolnay Vilmos, Hamerli János, Engel Adolf is.
Szót kell ejtenem a „Pécsi Tükékről”. A tüke kezdetben a szőlőtőke jelölésére szolgált, később pedig a városban letelepedett szőlőbirtokkal rendelkező, azt művelő polgárt jelentette, e jelző a mai napig fennmaradt és rangot jelent.
A pécsi tüke szőlleje a vidám időtöltés helyét is jelentette. Szüreten kívül is vidám társaságok mulatoztak a csinos pinceházaknál az egykori leírások szerint. A borutak, a borturizmus fellendülésével reméljük ismét így lesz. A történelem viharai, a filoxéravész, majd az államosítás és az 1998-as rendszerváltás borvidékünkön is éreztették hatásukat. A szőlőterület jelentősen csökkent, viszont új fajtákkal, termelési módszerekkel gazdagodtunk.
1949-ben alakult meg és azóta működik az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete Pécsett. Mint kutató, oktató, szaktanácsadó bázis jelentős hatást gyakorol a térség szőlő- és borkultúrája fejlődésére.
Meg kell emlékezni a teljesség igénye nélkül nagy elődeinkről. Elsőként a filoxéra felfedezőjéről, a szőlőrekonstrukció nagy szervezőjéről Horváth Antal ügyvédről. A filoxára ellenálló szőlőalanyok nemesítésében világhírnévre szert tett Teleki Zsigmond és Teleki Sándorról pécsi – villányi szőlőbirtokosokról, szőlőnemesítőkről. Segítőikről: Szilágyi Jánosról és Gombócz Istvánról. Munkájuk során született a Berlandieri X Riparia T.-8.-B és az -58, a Teleki-Kóber 5BB. és a SO4 , amelyekkel világhírnévre tettek szert. Dr Németh Márton ampelográfusról és szőlőnemesítőről a pécsi szőlőfajta gyűjtemény megalapítójáról. Az Olasz rizling P-2, a Cirfandli P-4, a Furmint P-1, P-26, P-27 klónfajták és a Királyleányka nemesítőjéről, a kutatóintézet első vezetőjéről. Továbbá Dr Király Ferenc szőlőnemesítőről, aki Pécsett állította elő a Zenit, Zengő, Oremus sikeres szőlőfajtákat. Napjainkban borvidékünk szőlőinek döntő többsége apró parcellákból áll, kistulajdonosok birtokolják.
A táj és a talaj
Borvidékünk csaknem az egész megyét átszeli, Tolna megye határától, Dunaszekcsőtől, illetve Mecseknádastól – Pécs – Kővágószőlősön, Helesfán át Szigetvárig terjed és a Mecsek hegység nyugati nyúlványain ér véget. A Borvidék egymástól különálló 3 körzetből, a Pécsi – Szigetvári és a Versendi körzetből tevődik össze. A borvidék tengerszint feletti magassága 100-400 m, a szőlők túlsúlyban a 180-270 m magasságban vannak. A Mecsek hegység által északról védett szőlőink déli, nyugati és keleti fekvésűek.
A Versendi körze szőlői a Dunától-Pécsig terjedő enyhe hegyvonulat, a Mohácsot Péccsel összekötő út mentén – a hegyvonulat déli, délnyugati lejtőin, fennsíkjain vannak.
A borvidék Pécsi körzetében változatos geológiai eredetű vízben szegény, néhol kőtörmelékes talajokat találunk. A Versendi körzetben a barna erdőtalaj az általános, a szigetvári körzetben pedig az erodálódott erdőtalaj, amelyek egyenletesebb víz és tápanyagellátást biztosítanak a szőlőültetvényeknek.
Éghajlatunk szélsőséges elemektől mentes, enyhe, mediterrán jellegű. Átmenetet képez az enyhe telű Adria környéke és a forró nyarú, gyakran kemény téllel bíró Alföld szélsőséges éghajlata között. Jellemzője az enyhe tél és a nyári esőzésekkel némileg enyhített forró nyár, valamint a korán beköszöntő tavasz és a hosszú, napfényes ősz. Hazánk egyik legmelegebb borvidéke vagyunk. Napfényes órákban gazdag, csapadékmennyiségben kielégítő, de ez kedvezőtlen eloszlású. Északi szelektől védettek a szőlőhegyek. Viharok ritkák, de erőteljesek, az eróziós károk minden körzetben gyakoriak. A tavaszi fagy és a jégverés ritka, a tél csak mérsékelten fagyos. A napfényes, páraszegény ültetvényklímában a peronoszpóra fellépte egyre ritkább, a tavaszi atkafertőzés és a lisztharmat fertőzése azonban erőteljes.
A borvidék a korai és késői csemegeszőlők termesztésére is kiválóan alkalmas. A termelt borok illatban, zamatban és extraktban gazdag, testes fehérborok, illetve mélyvörös színű, finom cseranyagban gazdag vörösborok. A Pécsi körzetben, aszályos időjárás esetén savban szegény, lágy borok teremnek. A többi körzetben részben a termelt fajták, részben a jobb csapadékelosztás, illetve talaj miatt a borok savtartalma magasabb és megfelelő mennyiségű.
A Pécsi körzet leghíresebb bormárkája a Pécsi Cirfandli. Kiváló borok készülnek még a Chardonnay, Tramini, Olasz rizling, Zenit, Zengő fajtákból. A Versendi körzetben borkülönlegesség a Bólyi- és Versendi Chardonnay, Ottonel muskotály és a Rajnai rizling. Jó évjáratokban finom savösszetételű pecsenyebort szüretelünk a Juhfark és Csomorika fajták terméséből, amelyeket eredetileg pezsgő alapbor készítésére használtak fel. Mindenütt jó minőségű bort ad az Olasz rizling, a Sauvignon blanc, az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Királyleányka , a Zöldveltelini és a Hárslevelű.
Pécs a magyar mediterrán városa
Néhány gondolatot a borvidékünk névadójáról, Pécs városáról. Szokásos fogalmazás szerint „PÉCS A MAGYAR MEDITERRÁN VÁROSA” tudjuk napjainkban ez kibővült, „PÉCS, 2010 = EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA” címmel. Mint említettem Baranya megye, borvidékünk, így Pécs városa is az ország legdélibb részén fekszik, amely igen gazdag természeti és kulturális értékekben.
Mint tudjuk Pécs a Szőlő- és Bor Nemzetközi Városa is (Róma 1987). A borhoz, a gasztronómiához kötődő rendezvények egész sora várja minden évben a érdeklődőket itt. A város fekvése igen kedvező, a Mecsek hegység szinte falként védi a egész várost az északi hűvös szelektől. A táj éghajlatát három főáramlat – az óceáni, a mediterrán és a kontinentális hatás – alakítja, a napfényben fürdő déli lejtőkön azonban a mediterrán hatás érvényesül, amelyen fejlett szőlő és gyümölcskultúra alakult ki. A Mecsek déli lejtőin (Bálicsban, Szkókóban, Daindolban, Donátusban, Szent Miklós hegyen) a sok napsütés a szubmediterrán klíma a borokat tüzessé, a gyümölcsöket zamatossá érleli. A város fagytól védett kertjeiben szépen virít a gránátalma, a rózsa, jó termést hoz a fügefa és a mandulafa. Nagyon jól érzi itt magát az Olaszországból, a Como-tó környékéről származó Cirfandli szőlőfajta, amelyik jó évjáratokban aszúsodik és az ilyen évjáratokban termett édes, természetes csemegebora a borvidék leghíresebb, zászlós borát adja. Erről a borról így írt dr. Tóth István:
Pécsi Cirfandli
Ős igazság, nem férhet hozzá kétség:
Bor nélkül nincs bölcsesség, se szépség.
Ki mindig józan, az csak félig él,
Unottan fut tőle a kedély,
Mely szívnek derűt, észnek tüzet ád,
Hadd köszöntsem hát a Mecsek borát!
Köszöntsem létünk szent varázsszerét!
E hegynek aranynál csillogóbb levét!
Borával koccintva a legfőbb kívánság:
Szívünkben éljen önzetlen barátság!
A jelen
Az utóbbi évtizedben a piac értékítélete miatt is nőtt a vörösbort adó szőlőfajták telepítési aránya borvidékünkön. Mecsekalján mindig termeltek szép vörösborokat. Azt hiszem nem volt véletlen, hogy egy borvidék voltunk Villánnyal, hiszen egy gazdasági, ökológiai egységben helyezkedünk el. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a rendszerváltás előtt a Kékoportó, Kékfrankos és Zweigelt voltak a fő fajtáink. Napjainkban pedig Mohács-Dunaszekcső-Szajk térségében a Kadarkáról, Pécs-Szigetvár körzetében a Pinot noirból, illetve az egész borvidéken kiváló Rose és vörösborok készülnek a Merlot- a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból.
A Pécsi borvidék körzetei tehát éghajlati és talajadottságaikban kedvezőek a szőlőtermesztésre. Mondatjuk azt, hogy biztonságos körülmények között termésszabályozással, megfelelő mennyiségű és kiváló minőségű borok termelhetők. A borvidék szőlőterületének növelésére további kiváló lehetőségek vannak, mivel a szőlőkataszterben több mint 1000 ha feletti, I. o.-jú terület áll rendelkezésre szőlőtelepítésre. A lehetőségek kihasználására hazai és külföldi befektetőket is várunk a szőlő-borágazatba.
A borok mellett pezsgőt is gyártanak Pécsett. A mai Magyarország területén 1853-ban elsőként Pécsett alapított pezsgőgyárat a Littke család. A Pécsi Bazilika melletti pezsgőpincében ma is folyik klasszikus pezsgőkészítés a svéd tulajdonban lévő Cezar Winery Kft-nél. A pécsi pezsgőről bővebbet a Pezsgőrend bemutatkozásánál fognak hallani.
A korábbi integrátor a Pannonvin Rt megszűnésével a szőlőtermelők integrátor nélkül maradtak. A megtermelt szőlő tekintélyes részét gazdáink értékesítik, más borvidékeken dolgozzák fel azt. Az elmúlt években megindult a területek lassú koncentrációja. A helyzeten alapvetően az változtatna, ha a hiányzó feldolgozó borászati és palackozó kapacitás kiépülne a borvidéken minden körzetben. A legjobban szolgálná a borvidéket, ha pinceszövetkezet alakulna és központi pénzügyi támogatással, kiépítenék azt a korszerű borászati technológiát, amely a kor követelményeinek a megfelelő piacképes árut biztosítaná.
Hegyközségeinkben 1-3 azoknak a gazdáknak a száma, akik palackos borral is piacra kerültek. Legnagyobb ilyen vállalkozások Mohácson a Movin Kft és a Vaskapu kastély Kft, Szajkon a Linden Kft, Bólyban az Euvitis Kft és a Roth Pince, Hásságyon a Belvárdgyulai Mg. Rt Pincészete, Pécsett az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Pincészete, a Lisicza Borház Kft, a Pécsi Bor Kft, a Radó Pince, Szabó Zoltán Pincészete, Szigetváron a Hegedűs Kft, Kertész Pince, Novák Pince, Mozsgón pedig az Ebner Borház Bt.
Borvidékünkön 6. éve működik a Mohács-Bóly Térségi Borút Fehérborút Egyesület és 2005. óta a Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület, amelyek lefedik a teljes borvidéket, sőt mint „tematikus borutak” a környező településeket is bekapcsolták a vendégváró turisztikai csomagjainkba.
Pécs, 2006. május 29.
Wirth György
elnök
©DI-MAP
|
